Részlet

 

Mivel már eléggé régen-nagyon régen jártam erre, és tettem közzé bármit is, ezért szemezgetve a készülő könyvemből, teszek fel ide kis részleteket, hátha valakinek meghozza a kedvét akár a kutatáshoz, akár az olvasáshoz. 

Bár nem állítom teljes bizonyossággal, hogy valaha is kiadatom a könyvem, ha valaki mégis úgy gondolja szívesen elolvasná, dobjon nekem egy üzit, és elképzelhető hogy megmutatom neki, illetve beszélgethetünk is róla, ugyanis nem légből kapott dolgokat írok le benne.

De nem szaporítom tovább a betűk sokaságát, lássuk a részleteket:

,,A Sárkány papok: Olyan papok, akik valamilyen formában együtt vannak egy sárkánnyal. Ha ezen papok megkérték a Mágusokat valamire, akkor azok megtették.

Bár régen képesek voltak átváltozni, ma már nem képesek rá, a védelmi háló miatt, ami a démonokat és minden mást távol tart az emberektől a védelmükben. Azonban eme háló miatt a Mágusok már nem tudnak tűzgolyókat sem használni, és nehezebben találják meg egymást. Így nehezebben segítenek is egymásnak a tanulásban.

Ha nem lenne a háló, egyszerűbb dolguk lenne, és könnyebben fejlődnének.

A síkok és más rezgéstartományok közötti átjárást is nehezíti a védelmi háló.

Míg egyes mágusok fenntartják ezt a hálót, másoknak viszont nem tetszik, hiszen így ők maguk is korlátozva vannak.

A sárkány papoknak sem tetszik a védelmi háló létezése. A mágusok pedig azóta irtják egymást, és nagyobb a bizalmatlanság közöttük. Egyes mágusok az emberek mellett vannak, míg mások ellenük.

A sárkány papok egyes elképzelések szerint a Lemúriaiakkal jöttek a Földre, így ebből az időből származtatható a létezésük."

,,Sárkány tanács: Csak sárkányokból áll, mindenfajta megtalálható a tanácsban. Színek szerint-mindegyikből egy van jelen. Ők adják tovább az információkat lefelé a Mágusoknak, és boszorkányoknak, illetve egyéb lényeknek.

A sárkány tanácson is múlik a védelmi háló megléte, illetve előszeretettel vitatkoznak, továbbá döntenek az emberek sorsa fölött. Valamint új fajok megjelenése, illetve már meglévő fajok és civilizációk eltörlése fölött is. Pl. ahogyan Atlantisz, vagy Lemúria esetében is volt.

Sok tudás elveszett az idők során, vagy rejtve van, mert veszélyes és csak az arra alkalmasok tudják megszerezni."

,,– Senki nem mondta, hogy bármelyikünkben is bíznod kellene, ha nem tévedek. A te döntésed mit teszel, és főleg mit hiszel. Meglepődnél, ha tudnád mennyire célravezetőbb az őszinteség.

Volt egy testetlen mesterem, aki Drug-ként határozta meg magát. Sokat tanultam tőle.
Drug az óperzsa misztikában a hazugság démona, mint kiderült.
Az ő leckéje volt, hogy ha hazudni akarok, akkor leggyakrabban őszintének kell lenni, mert nem vonják kétségbe a hazugságot.
A másik leckéje pedig miután tanított intrikát és hazugságot, hogy rávilágított a feleslegességére.
A legnagyobb hazugság, illetve a legjobb, ha elmondod az igazat, és meggyőzöd, hogy hazugság.

Mindezek mellett nincs is rá szükség. Az emberek gyakran kitalálják a saját igazságukat. Meghagyom őket benne. Ha őszinte vagyok, és ellenkezik ezzel, kikiáltanak hazugnak, és maradnak a maguk igazságánál. Annyit hozzá kell tennem, hogy minden tanulásnak/tanulságnak volt ára. Ennek éppen az, hogy az entitás nyomán ezt ki lehet érezni energetikailag. Ezzel tisztában vagyok. Volt akinek sikerült is, illetve olyan is aki ügyesebb volt, és ezt külön is tudta látni, nem a részemként. Mármint az ő energiáját lehet kiérezni. Mintha olyan "szagom" lenne.

– Logikusan hangzik. Tehát akkor te démonokkal paktáltál le?

Dominik felnevetett. – Mondtam, hogy nem olyan vagyok mint az a jómadár. Többféle mágiával foglalkozok, többek közt démonológiával.

Eképpen lehetnek démonjaim, vagy sárkányom is akár.
Bizonyos jogok (értsd szerepkörök) következtében mondjuk úgy, van démoni rangom. Ez azt jelenti, hogy lehetséges, hogy legyen bizonyos mennyiségű alám rendelt démon. Hogy tisztázzam, Démon alatt nem dogmatikusan működő, leggyakrabban alacsonyabb rezgésszintű entitást értek, mindemellett lehetnek saját, teremtett úgy nevezett asztrál lényeim. Vannak is. A sárkány az egyik ilyen konstrukcióm. De Vincentnek is vannak asztrális lényei. Majd elmondja ha akarja, ez nem az én dolgom.

– A Drug démonról már hallottam, bár megmondom őszintén nem pont így. Hanem mint Druj, Iráni női démonként. De a keresztény démonológiában is megjelenik. Ahrim, Druj perzsa megfelelője. Druj mint(Hazugság). De tudtommal más a név és más a megidézett név. Alacsony rangú démonoknál, sokszor az ura, úrnője nevét veszi fel, és az ő nevében jár el. Ha nem tévedek persze.

– Nocsak. Hát mégis tudsz valamit? Nekem, mint mondtam Drug-ként mutatkozott be."

,,– Az előző életeidben is hasonló körökben mozogtál? Mármint úgy értem, Mágus, démonok stb.

– Nos, attól függ melyikben, de volt olyan is igen.

– És milyen régre nyúlnak vissza az ezekkel kapcsolatos emlékeid? – érdeklődtem.

– Lemúria már volt akkoriban, ott volt egy kis galiba...
De amit konkrétan ide lehet kötni az kb az óperzsa birodalom ideje.

– Ahonnan a Drug is van.

– Volt. De igen. Mint kiderült akkor csesztem el először. Valahol az akkád birodalom környékén, pontosan nem tudom. Tehát az akkád birodalomban volt azt hiszem a második leszületésem.

Akkor férfi voltam. Volt egy társam, aki amióta csatlakoztam ehhez az emlékhez- űrt hagyott bennem, mert elvesztettem.
Harcos voltam. Az akkád harcosok nagyon jók voltak akkor, és"különleges" képességekkel rendelkeztek. De tiltva is volt bizonyos mágia forma.
A harcosoknak azok voltak megengedve, amik a fizikai testet érintik, illetve a mentális, pszichés befolyást saját testük felett. Nekem ez nem volt elég. Azt nem tudom miért, de beleártottam magam, az akkori, papi mágiába. Kapcsolatot teremtettem és idéztem egy nagyobb hatalmú asztrális lényt.
A hiba tulajdonképpen logikus. A harcosok ami energiát felhasználtak, azt belül tették. Mint a chi.
A papok, ahogy az idézéseknél rendesen, kívül, megfelelő körben stb.
Így magamba idéztem. Helytelenül természetesen. Emiatt kötelék lett az entitással, a belső esszenciával kötelék.
Itt meg kell jegyezni, hogy akkoriban kicsit más volt a "mágia megnyilvánulása". Akkor még a harmadik és ötödik dimenziók között is lehetett közlekedni, sok minden azóta tiltott úgymond.

Miután megvolt ez a hiba, tudomásom szerint megpróbáltak megölni. Nem ment, ezért 200 év száműzetés következett. El kellett hagynom azt a birodalmat.
Annyira jutottam ezzel kapcsolatban, hogy nem szabad "instant" tudáshoz hozzájutni. Akik mégis megteszik, azok a lények nem találnak a világban helyet, kötelezettséget rónak rájuk, nevet nem szerezhetnek.
Ami nyomot hagyott, hogy azt tudom, volt ott valaki, akit el kellett hagynom. Sosem jöttem rá ki az."

,,Inkvizítorként dolgoztam, ha jól tudom, spanyol inkvizítorként... Most nem jut eszembe milyen néven... Caius... Igen.

Szóval az egyik bibi az volt, hogy boszorkányokat, pontosabban energiaérzékeny embereket kutattam fel és ítéltem el amiatt, amit magam is csináltam a felderítésükre.
Mondjuk más tészta, hogy vannak olyan "emlékeim", hogy meg akartam menteni jó párat, de az máshova tartozik. Mást is gondolok a történelemmel ellentétben miért volt az inkvizíció. Mindegy...
Másik bűn ami ugyan ebben az életben és feladatkörben volt...

– Ez nem hangzik jól. – vágtam a szavába. – Hiszem boszorkányokat kutattál fel, ha jól értem olyan eszközökkel, amikért te is halállal lakolhattál volna, szóval ez azért gáz. Na de mi volt a másik hiba?

– Szóval beleszerettem egy nőbe. – folytatta Dominik, zokszó nélkül. – A "taktika" az volt, hogy igyekeztem figyelmeztetni az ott élőket-igen pontosan tudtam hol éltek, az energiaérzékenyeket is figyelmeztettem tehát - hogy pakoljanak, menjenek, és rangom miatt irányíthattam, lassítottam a menetet. A szerelem ami volt akkor, azzal járt hogy együtt is voltam a nővel, és várandós lett.
Viszont aztán térképre tűzték a helyet, ahol élt.
Emiatt, mert azt gondoltam jobb lesz neki, és nem tudva, hogy várandós elhagytam, majd ment a figyelmeztetés, a falunak/városnak, neki is, hogy pakolj menj, jön az inkvizíció.
Nem tette. De ezt először nem tudtam. Volt bennem szomorúság, mert elvesztettem, de kapaszkodtam abba a hitbe, hogy megmenekült.
Ahogy akkoriban szokás volt, a falubeliek az inkvizíció elé hozták aki bevallottan vagy "hitelt érdemlően bizonyítottan" boszorkány volt. Amit a helyiek "kivizsgáltak", azt az inkvizíció máglyára vetette, amivel nem boldogultak, azt "rendezte".
Hát elénk hozták. A falubeliek megverték, megszégyenítették, az ördög fattyának titulálták a gyermeket, innen tudtam meg, hogy állapotos és vita nélkül máglyára kellett küldeni.
Ha nem tévedek, püspöki rangom volt, mint inkvizítor. Nekem kellett a máglyát meggyújtani. A bűnöm nem ez volt. Ez volt akkoriban a világ rendje.
A gond ott kezdődött, hogy ő is felismert persze, vele együtt azonban nem tehettek máglyára, haragudott. Megértettem, hogy haragudott, de egy kicsit megtört a kis lelkem. El is borította az agyamat a fos, és az volt a gond, hogy a hatalmamat felhasználva, mert akkor még igen sok volt, visszakövettem az utolsó embert is, aki hozzányúlt, és nem éppen e világi módszerekkel végeztem ki őket. Sokaknak teljes tudatát meghagyva, de azt egy tehetetlen testbe zárva. Azokat élve temették el, legalábbis ép tudatukkal.
Na ez kibaszott nagy bűn volt.
Ezek után vették el a nagymértékű energia felhasználásom, egyszerűbben a hatalmam igen nagy részét, a tudásom nagy részét lezárták, hozzáférhetetlenné tették amíg "újra nem tanulom".

Ez, Kedvesem nem azért volt hiba, amit gondolsz. Hanem azért mert nem szabadott volna felmenteni őket. Így megborítottam az egyensúlyt és azt, hogy akkoriban nem avatkozhattunk az emberek dolgába. Így legalábbis nem. Hagyni kellett folyni a dolgokat.

A szívem kissé összefacsarodott a történet hallatán, ám egyben az akkori boszorkányokkal is együttérzett."

Nos, egyelőre ennyi lenne a kis bepillantás. :)