Amikor
elkezdtem anno nézni az Érintés c. Filmet, amiről egy korábbi
bejegyzésemben is említést tettem, elkezdtem azon gondolkodni,
hogy tényleg, miért van mindenütt Fibonachi számsor spirál,
avagy phi? Így hát, elkezdtem keresgélni, mert nagyon érdekesnek
találtam.
,,
Aranymetszés,
2 - es (az elektronika alapvetően a kettes számrendszerre épül),
10 - es (az elektronikus műszerek általában tízes számrendszerben
mérnek), 16 - os (memóriacímzésre a tizenhatos számrendszert
használják) számrendszer.
Az
emberek matematikájának ez az alapja évezredek óta.
Nem
is lenne ebben semmi különös, hacsak nem ez jelenne meg az emberi
test anatómiájában is.
Aranymetszés
szabályai fedezhetőek fel a teljes testen, és az arcon is.
Minden
embernek 2 szeme, 2 orrlyuka, 2 füle, 2 keze, 2 lába, 2 tüdője, 2
veséje, 2 örökítő szerve (herék, petefészkek) van.
Mindenkinek
10 kézujja és 10 lábujja található a testének végtagjain.
Ha
sokáig elemezzük az emberi testet rá kell ébrednünk arra, hogy
aki (akik) az első embereket létrehozta (létrehozták), az (azok)
profi matematikus (matematikusok) volt (voltak)."
Bizony
ám, hogy azok voltak!!
„Ahogy
a számok szentek voltak a püthagoreusok számára, ugyanígy az
ókori görögök a geometriát tekintették szakrális tudománynak-
ez volt ugyanis az érvelés legmegfoghatóbb és ugyanakkor
legelvontabb formája.”
A
geometriával számos dolgot le tudunk írni, meg tudunk magyarázni.
A megfelelő számok és arányok gondos betartásával készült el
nagyon sok ókori nép temploma, és egyéb szakrális helye. A
geometria irányította az égi planéták mozgását és az évszakok
változását.
A
megalit építmények brit építészei és az egyiptomi piramisok
tervezői egyaránt a szakrális geometriát alkalmazták építményeik
helyének meghatározásában és tájolásában.
A
szakrális arányokat bizonyos számokkal írták le, pl. ilyen a
phi.
Latin
eredetű szó, jelentései:
-isteni,
természetfölötti erővel, joggal, eredettel rendelkezőnek
tartott
-szent,
szentséges (dolog, személy), az istentisztelethez tartozó, vele
kapcsolatos
-orvosi
értelemben keresztcsonti
A
szó jelentését néha úgy is magyarázzák, hogy a szakrális
geometria
Isten nyelve, azoknak az embereknek az Istenéé, akik
felfedezték és használni kezdték.
Miért
fontos a Fibonacci számsor és az aranymetszés?
Ezek a
számok azért rendkívül fontosak, mivel az egész világon minden,
a növények, az állatok, a tested, az aranymetszés arányai
szerint épülnek fel.Ha megméred a kézfejed és az alkarod és a
két számot elosztod egymással akkor 1,6 körüli értéket kapsz,
de ugyanez igaz a lábfejed és a lábszárad arányaira is.
A
természet mindent jelenségében felfedezhető az aranymetszés
aránya és ez nem csupán rejtélyes összefüggés, hanem a
MINDENSÉG rendjét kormányzó hatalmas vezérlő elv, ami az életed
útjában éppen úgy megjelenik, mint a tested arányaiban vagy a
növényekben.
Amikor egy
növény új hajtást hoz, akkor minden alkalommal pontosan tudja,
hogy mit kell tennie. Ha legutóbb három új levelet hozott, előtte
pedig kettőt, akkor a következő új hajtásnál biztosan öt
levelet fog hozni, hiszen ez a Fibonacci sorozatból következő
törvény.
Gyakori
megjelenése miatt a geometriában már ókorimatematikusok is
tanulmányozták az aranymetszést.
Bizonyíthatóan az ókori
Egyiptomban is értették és használták ezt a törvényszerűséget.
Az i. e. 2600 körül épült gízai Nagy-piramis arányaiban is
felfedezhető az aranymetszés aránya. A piramis alapélének a fele
(átlag 186,42 m) és oldallapjainak a magassága (kb. 115,18 m) az
aranymetszés szerint aránylik egymáshoz (0,03%-os eltéréssel,
ami hibahatáron belülinek tekinthető).
Az
ókorban isteni számnak is nevezték, ugyanis az emberek nem csak
matematikai tényként tekintettek rá, hanem az istenség földi
jelenlétének és a teremtésnek a kifejezőjeként is értelmezték.
Leonardo
megmérte az ember csontszerkezetének pontos arányait. Õ volt az
elsõ, aki kimutatta, hogy az emberi test a szó szoros értelmében
építõkövekbõl áll, amelyek arányszáma mindig a phi-vel
egyenlõ. Mi valójában valamennyien két lábon járó emlékmûvei
vagyunk az aranymetszésnek.
Az
aranymetszéssel kapcsolatban mindig megjelenik egy szimbólum: a
pentagramma vagy ötszög - ahogy a régiek tisztelték - isteni és
mágikus jelkép. Ha felrajzolunk egy ötszöget, oldalai
automatikusan az aranymetszés szabályai szerint osztódnak
részekre, a vonalszakaszok arányai az ötszögben mindig phi-vel
egyenlõk. Ezért vált ez a szimbólum az aranymetszés jelképévé,
és ezért a szépség és tökéletesség jelképe, amely az
istennõre, a szent nõiességre utal.
Továbbá
jelen van még a művészetben:
Több
neves művész vagy műalkotás épít az aranymetszés szabályaira,
például a magyar Szent Korona, Bartók Béla bizonyos zeneművei;
Dante Alighieri Isteni színjátéka, Leonardo da Vinci és
Michelangelo festményei.
A
fotózásban:
A
fotózásnál, képkivágásnál a harmóniát a szépséget
elősegíti az aranymetszés alkalmazása.
A
technikában:
Jellemző
16:10 képernyő arány monitoroknál.
Nagy felbontású
aranymetszést használó felbontás 1680×1050″
A
tipográfiában:
|
Tipográfia
– avagy a nyomtatás művészete – is épít az aranymetszés
szabályaira: a címek, alcímek és a szövegtörzs betűméretének
viszonyát általában az aranyarányban szokás megállapítani. A
gyakorlatban
az
aranymetszést a lapméret, laptükör kialakításánál, oldalon
egyedül elhelyezkedő kisebb kép, iniciálé elhelyezésénél
használhatjuk fel nagyon hatásosan.
|
Zenében:
A
klasszikus zenében a dallamok általában szimmetrikusan tagolódnak,
vagyis két ütemre két ütem, négy ütemre négy ütem felel.
Innen van a dallam klasszikus aránya, egyensúlya és ritmusa.
Bartók
Béla zenéjében gyakori annak a hangzattípusnak az előfordulása,
ami csupa Fibonacci sejtből épül fel. Vagyis az akkord minden
hangjához megszólal a 2,3,5 és 8-as hangköz. Az aranymetszés
legelemibb zenei megnyilvánulása a népzenéből jólismert
pentatónia.
F:
szoftverstudio
sites.google.com
ebredoeroakademia.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése