Kész a könyvecske.

Apróbb módosításokkal, javításokkal teljes egészében elkészült az általam írt -könyvnek nem nevezném ugyan-, de hasonló ahhoz-iromány :)
Mondjuk úgy, átjutva az első egy-két fejezeten, ami unalmas lehet egyeseknek-tovább olvasva sok érdekes dologra lelhet a Valódi világra nyitott olvasó.

Ha valakit érdekel, megkeresésre átküldöm az írást.

Egyébként pedig nem harapok, ha kérdésed van-bármivel kapcsolatban- bátran írj és legjobb tudásom szerint vlaszolok :)

Francis Bacon, Jon Dee, és a Templomosok

Hogy ki is volt Francis Bacon, és ugyan már mégis mi köze van a Templomosokhoz na meg Jon Dee-hez?

Ez is egy olyan rejtély, amit nehéz kibogozni, mert biztosan a sok infóban itt-ott vannak ferdítések is, csakúgy, ahogyan mende-mondák is.

Na de nézzük az alap információkat róla:

Francis Bacon brit filozófus, államférfi .

1. Erzsébet főpecsétőre

1584-ben elfoglalta parlamenti képviselői székét.

Később Essex grófja - I.Erzsébet kegyence - vette pártfogásába, akit azonban - karrierje érdekében - bevádolt. Essex elítélésével elnyerte a királynő szimpátiáját, igazi karrierje azonban csak I. Jakab trónra kerülésével (1603) vette kezdetét: 1603-ban lovaggá ütötték, főügyész, főpecsétőr, lordkancellár lett, majd 1618-ban a grófi címet is megkapta

Elvileg homoszexuális volt, gyakorlatilag asszem ezt csak ő erősíthetné meg.

Filozófiája

Bacon a filozófiát új alapokra kívánta helyezni. Új, természettudományos módszerrel új, empirikus-induktív filozófiát kívánt művelni, amivel a materializmus egyik korai képviselője lett. Bacon szerint magából a természetből kell kiindulni, nem abból, amit eddig a természetről mondtak

A tudományok felosztása

Fő műve, az Instauratio magna elsőként a tudományok rendszerezésével foglalkozik.

1. Bacon szerint az emlékezeten alapulnak a történettudományok (leíró tudományok, pl. az állatok természetrajza is)
2. A képzelet tudománya (pl. a költészet)
3. Az ész tudománya a filozófia.

A filozófia három ága

• a csak közvetett ismerettel lehetséges természetes Istentan
• a közvetlen megismerésen alapuló természettudomány, melyhez Bacon a metafizikát is sorolja
• a reflexió útján szerezhető, emberről szóló tudomány.

Volt titkosírása is, oké ez nem meglepő :

Bacon titkosírása

Francis Bacon angol lordkancellár a következő eljárást használta: a nyomdászt beavatva szükség volt egy betűtípusra, amelyben az álló és dőlt betűk alig térnek el egymástól. Az ábécé csak az a betűből állt. A betűket ezek váltakozása jelezte.

Mivel Jon Dee is I. Erzsébet királynő tanácsadója volt így bizonyára barátság is kialakulhatott közte és Bacon között. Ezen kívül Dee élete nagy részét az alkímiának, a jóslásnak és a hermeticizmusnak szentelte.
Egyébként pedig híres angol matematikus, csillagász, asztrológus, geográfus, okkultista is volt.
Dee egyaránt kutatta a mágia és a tudomány világát, de meg tudta különböztetni a kettőt. Korának egyik legműveltebb embere, a Párizsi Egyetemen telt házas előadásokat tartott húszas éveinek elején is. Lelkes kutatója volt a matematikának, és elismert csillagász, a navigálásban szerzett szaktudását többen hasznosították az angol felfedezők közül.


Élete utolsó harminc évében azon fáradozott, hogy kapcsolatba tudjon lépni angyalokkal, és elsajátítván a teremtés egyetemes nyelvét megvalósulhasson az emberiség apokalipszis előtti egysége.
Dee magas képzettsége lehetővé tette, hogy részt vegyen Erzsébet királynő politikájának alakításában is .


Mindketten érdeklődtek Atlantisz iránt, csakúgy ahogyan később Íhitler is.
Bővebben erről itt olvashattok:
http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20011026spektrum.html


Továbbá még némi érdekesség:

Úgy tűnik, Dee olyan „fehér mágu s” volt, aki nemegyszer sodródott tahü brisz-inspirálta diabolikus praktikák határterületére. Remete volt, egyszersmind udvaronc, apatrónusi rendszer örvényei közt lavírozó humanista, aki több alkalommal is beutazta Európát, s éveket töltött Báthory István krakkói, majd II. Rudolf prágaiudvarában. Élete olyan regényes epizódokban is bővelkedik , mint a csehországi Trebonában lezajlott hírhedt „feleségcserélés,” mely a Doktor és Kelley között szerződéses alapon, az angyalok parancsára jött létre. Ez a ma napság olyan divatos szexuális mágia témakörét is összekapcsolja történeti figurával.

Bővebben:

http://www.iti.mta.hu/Szorenyi60/Szonyi_Gyorgy.pdf

Kéretik a linkeket is átolvasni :)

 

A Templomos hagyomány

A Salamon-templom legenda beavatottjaiként, a templomosok kiváltképp megfeleltek a kőművesekkel való rokonításra, akik vélhetőleg a beavatási és fokozati rendszert vették át tőlük. A templomosok nagy építkezők voltak, és a hagyományok szerint bizonyosan szövetségre léptek a szabadkőművesekkel. Egy történet szerint a templomosok elleni, franciaországi eljárás idején nyolc lovag kőművesnek álcázva, Skóciába szökött és Mull-szigeten kötött ki. 1307-ben, Szent-János napján tartották első káptalangyűlésüket. Hét évvel később Bannockburnnél harcoltak II. Edward ellen, aki Angliában betiltotta rendjüket. A csata Keresztelő Szent-János napján (június 24) zajlott le.

Rózsakeresztes kapcsolatok

Francis Bacon, a Rózsakeresztes rend egyik alapítója, „Új Atlantisz” című könyvében a „Salamon-ház Társaságának Bölcseire” hivatkozik. Azonban a szabadkőművesség és a rózsakeresztesek viszonya semmivel sem kevésbé vitatott, mint a szabadkőművességé és a templomosoké. Az elmélet ellenzői szerint a szabadkőművesség soha nem állította, hogy „legmagasabb fokú alkímiai vagy mágiai titkai” vagy gyógyítási ismeretei lettek volna.

 http://droit-humain.hu/a-szabadkomuvessegrol/mi-a-szabadkomuvesseg/

  A „Salamon-ház Társaságának Bölcseire” való hivatkozás nem lehet puszta véletlen .  Atlantisz, az állítólagosan Atlanti-Óceánban elsüllyedt legendás sziget, választása azt sugallja, hogy Bacon valamennyire ismerte az emberiség ősatyáitól alászálló titkos hagyományt .  Mint a mai író, Le Plongeon, ő is azt tartotta, hogy ezen ősatyák a nyugati féltekén éltek és az egyiptomi beavatottak elődei voltak .  Le Plongeon azonban még nyugatabbra, a maják és Yucatan földjére teszi a hittitkok ősi székhelyét . Bacon továbbá elmondja, hogy bizonyos zsidók tiszta formájában őrizték meg e hagyományt és bár elfogadták a Kabalát, elvetették annak keresztényellenes hajlamait .

Bühle professzor szenvedélyesen állapítja meg, hogy „a szabadkőművesség nem több és nem kevesebb, mint a rózsakeresztesség azok általi módosítása, akik Angliába átültették .” Az 1728-as, híres Cyclopædiát megjelentető Chambers kijelenti :  „A szabadkőművesség egyes ellenfelei a rózsakeresztesek egyik ágává, vagy jobban mondva, rózsakeresztesekké akarnák tenni a szabadkőművesek mai virágzó társaságát, mely csak új nevet vagy kapcsolatot vett volna fel, nevezetesen, az építést .  Az bizonyos, hogy vannak olyan szabadkőművesek, akik a rózsakeresztesek minden jellemzőjét magukon viselik .”
Azonban a szabadkőművesség és a rózsakeresztesek viszonya semmivel sem kevésbé vitatott mint a szabadkőművességé és a templomosoké .