Fibonacci számsor-Phi-aranymetszés... a szakrális geometria isteni nyelve

Amikor elkezdtem anno nézni az Érintés c. Filmet, amiről egy korábbi bejegyzésemben is említést tettem, elkezdtem azon gondolkodni, hogy tényleg, miért van mindenütt Fibonachi számsor spirál, avagy phi? Így hát, elkezdtem keresgélni, mert nagyon érdekesnek találtam.

,,

Aranymetszés, 2 - es (az elektronika alapvetően a kettes számrendszerre épül), 10 - es (az elektronikus műszerek általában tízes számrendszerben mérnek), 16 - os (memóriacímzésre a tizenhatos számrendszert használják) számrendszer.

Az emberek matematikájának ez az alapja évezredek óta.

Nem is lenne ebben semmi különös, hacsak nem ez jelenne meg az emberi test anatómiájában is.

Aranymetszés szabályai fedezhetőek fel a teljes testen, és az arcon is.

Minden embernek 2 szeme, 2 orrlyuka, 2 füle, 2 keze, 2 lába, 2 tüdője, 2 veséje, 2 örökítő szerve (herék, petefészkek) van.

Mindenkinek 10 kézujja és 10 lábujja található a testének végtagjain.

Ha sokáig elemezzük az emberi testet rá kell ébrednünk arra, hogy aki (akik) az első embereket létrehozta (létrehozták), az (azok) profi matematikus (matematikusok) volt (voltak)."

Bizony ám, hogy azok voltak!!

„Ahogy a számok szentek voltak a püthagoreusok számára, ugyanígy az ókori görögök a geometriát tekintették szakrális tudománynak- ez volt ugyanis az érvelés legmegfoghatóbb és ugyanakkor legelvontabb formája.”

A geometriával számos dolgot le tudunk írni, meg tudunk magyarázni. A megfelelő számok és arányok gondos betartásával készült el nagyon sok ókori nép temploma, és egyéb szakrális helye. A geometria irányította az égi planéták mozgását és az évszakok változását.

A megalit építmények brit építészei és az egyiptomi piramisok tervezői egyaránt a szakrális geometriát alkalmazták építményeik helyének meghatározásában és tájolásában.

A szakrális arányokat bizonyos számokkal írták le, pl. ilyen a phi.

Latin eredetű szó, jelentései:

-isteni, természetfölötti erővel, joggal, eredettel rendelkezőnek tartott
-szent, szentséges (dolog, személy), az istentisztelethez tartozó, vele kapcsolatos
-orvosi értelemben keresztcsonti

A szó jelentését néha úgy is magyarázzák, hogy a szakrális geometria Isten nyelve, azoknak az embereknek az Istenéé, akik felfedezték és használni kezdték.

Miért fontos a Fibonacci számsor és az aranymetszés?

Ezek a számok azért rendkívül fontosak, mivel az egész világon minden, a növények, az állatok, a tested, az aranymetszés arányai szerint épülnek fel.Ha megméred a kézfejed és az alkarod és a két számot elosztod egymással akkor 1,6 körüli értéket kapsz, de ugyanez igaz a lábfejed és a lábszárad arányaira is.

A természet mindent jelenségében felfedezhető az aranymetszés aránya és ez nem csupán rejtélyes összefüggés, hanem a MINDENSÉG rendjét kormányzó hatalmas vezérlő elv, ami az életed útjában éppen úgy megjelenik, mint a tested arányaiban vagy a növényekben.

Amikor egy növény új hajtást hoz, akkor minden alkalommal pontosan tudja, hogy mit kell tennie. Ha legutóbb három új levelet hozott, előtte pedig kettőt, akkor a következő új hajtásnál biztosan öt levelet fog hozni, hiszen ez a Fibonacci sorozatból következő törvény.

Gyakori megjelenése miatt a geometriában már ókorimatematikusok is tanulmányozták az aranymetszést.

Bizonyíthatóan az ókori Egyiptomban is értették és használták ezt a törvényszerűséget. Az i. e. 2600 körül épült gízai Nagy-piramis arányaiban is felfedezhető az aranymetszés aránya. A piramis alapélének a fele (átlag 186,42 m) és oldallapjainak a magassága (kb. 115,18 m) az aranymetszés szerint aránylik egymáshoz (0,03%-os eltéréssel, ami hibahatáron belülinek tekinthető).

Az ókorban isteni számnak is nevezték, ugyanis az emberek nem csak matematikai tényként tekintettek rá, hanem az istenség földi jelenlétének és a teremtésnek a kifejezőjeként is értelmezték.

Leonardo megmérte az ember csontszerkezetének pontos arányait. Õ volt az elsõ, aki kimutatta, hogy az emberi test a szó szoros értelmében építõkövekbõl áll, amelyek arányszáma mindig a phi-vel egyenlõ. Mi valójában valamennyien két lábon járó emlékmûvei vagyunk az aranymetszésnek.

Az aranymetszéssel kapcsolatban mindig megjelenik egy szimbólum: a pentagramma vagy ötszög - ahogy a régiek tisztelték - isteni és mágikus jelkép. Ha felrajzolunk egy ötszöget, oldalai automatikusan az aranymetszés szabályai szerint osztódnak részekre, a vonalszakaszok arányai az ötszögben mindig phi-vel egyenlõk. Ezért vált ez a szimbólum az aranymetszés jelképévé, és ezért a szépség és tökéletesség jelképe, amely az istennõre, a szent nõiességre utal.

Továbbá jelen van még a művészetben:

Több neves művész vagy műalkotás épít az aranymetszés szabályaira, például a magyar Szent Korona, Bartók Béla bizonyos zeneművei; Dante Alighieri Isteni színjátéka, Leonardo da Vinci és Michelangelo festményei.

A fotózásban:

A fotózásnál, képkivágásnál a harmóniát a szépséget elősegíti az aranymetszés alkalmazása.

A technikában:

Jellemző 16:10 képernyő arány monitoroknál.
Nagy felbontású aranymetszést használó felbontás 1680×1050″

A tipográfiában:

Tipográfia – avagy a nyomtatás művészete – is épít az aranymetszés szabályaira: a címek, alcímek és a szövegtörzs betűméretének viszonyát általában az aranyarányban szokás megállapítani. A gyakorlatban az aranymetszést a lapméret, laptükör kialakításánál, oldalon egyedül elhelyezkedő kisebb kép, iniciálé elhelyezésénél használhatjuk fel nagyon hatásosan.

Zenében:

A klasszikus zenében a dallamok általában szimmetrikusan tagolódnak, vagyis két ütemre két ütem, négy ütemre négy ütem felel. Innen van a dallam klasszikus aránya, egyensúlya és ritmusa.

Bartók Béla zenéjében gyakori annak a hangzattípusnak az előfordulása, ami csupa Fibonacci sejtből épül fel. Vagyis az akkord minden hangjához megszólal a 2,3,5 és 8-as hangköz. Az aranymetszés legelemibb zenei megnyilvánulása a népzenéből jólismert pentatónia.

F: szoftverstudio

sites.google.com

ebredoeroakademia.hu