Korabeli
fotó egy színpadi hipnózisból: a szereplők azt a szuggesztiót
kapták, hogy berúgtak.
Valójában
a hipnózis kialakulásához legalább két dolognak fent kell
állnia: legyen az alany hipnábilis és legyen egy belső
beleegyezése a hipnotikus állapot kialakítására és
fenntartására.
A
hipnábilitás mértéke tulajdonképpen ezt jelenti, hogy valaki
mennyire hajlamos a hipnotikus szuggesztiók végrehajtására,
vagyis, hogy milyen mértékben hipnotizálható.
A
vizsgálatokban általában alacsony és magas hipnábilitású
személyeket szoktak összehasonlítani különféle mérési
eljárásokkal. A személyiségjellemzők felöl közelítve a
kérdést, azt találták, hogy az erősen hipnábilisak hajlamosak
erősen bevonódni mindenféle képzeleti tevékenységbe, pl. mélyen
el tudnak merülni egy regény olvasásában. További jellemzőjük
a gondolati rugalmasság és a koncentrációs készség.
Amikor
EEG-vel vizsgálták a gyengén és erősen hipnábilisek csoportját,
kezdetben az un. fokozott alfatevékenységre való hajlamot tették
felelőssé a hipnábilitásért. Az alfatevékenységet az EEG-n a
8-13 Hz-es frekvenciasáv jelenti, amit akkor tapasztalni, amikor
lehunyjuk a szemünket és bambulunk. Az agykontrolos Silva még
ezidőtájt csente el és szabadalmaztatta sajátjaként a meditáció-
és hipnóziskutatás ismereteit, de ahogy mondják, lemaradt egy
körrel, mert az agykontrolosok megszédített tömegei még mindig
"alfába mennek le", miközben ma már tudjuk, hogy a
fokozott theta (3-9 Hz) aktivitás jellemzi mind az erősen
hipnábilisokat, mind a meditatív és hipnotikus állapotokat.
A
hipnózis indukció folyamatában az első lépés mindig a beszűkült
figyelem állapotának létrehozása. Láttuk, hogy az erősen
hipnábiliseknek ez jól megy. Ezt követően azonban az alanynak
fokozatosan fel kell adnia kritikai érzékét, a realitás
tesztelését, hiszen a hipnotizőr olyan dolgokat kezd sugallni, ami
"ép ésszel" nem fogadható el. Pl. hogy egyik kezem fel
fog emelkedni. A "józan ész", a valóság folyamatos
kontrolja a homloklebeny funkciója; aki el tudja "hinni",
hogy a keze csak úgy maga-magától fel fog emelkedni, annak le kell
mondania a hitetlenkedésről, vagyis homloklebenye intenzív
működtetéséről. Később a hipnotizőr egyre inkább képszerűen
kezd beszélni, hasonlatokat használ és illogikus kapcsolásokat
hoz létre. Pl. "most kint fekszik a tengerparton, lágy szellő
fújdogál, süt a nap, a sirályok rikoltoznak, a távolban gyerekek
zsivaja, érzi a homok melegét, s minél jobban érzi ujjain az
átpergő homokszemeket, annál mélyebb hipnózisba kerül".
Ugye valójában az illető egy széken ül, az összes dolgot el
kell képzelnie (vizuális, hallási, tapintási, hőérzési
fantáziák), és annál mélyebb a hipnózis, minél jobban érzi a
homokszemeket peregni ujjai közt, ami egy teljesen illogikus
összekapcsolása két dolognak. De működik, mert kikapcsol a
homloklebenyi cenzúra, beindul a jobbféltekei fantáziavilág, és
ott már nincsenek ellentmondások és logika.
Az agy
PET képén azok a területek láthatók (a jobb ECL, a talamusz és
a hídnak nevezett ősi agyterület), amelyek az élménybe való
bevonódás mértékével arányosan aktíválódtak.
(a melegebb szín fokozottabb aktívitást jelent)
(a melegebb szín fokozottabb aktívitást jelent)
Egy
másik kutató azt vizsgálta, vajon mi változik meg az agyban, ha
az alanynak azt a szuggesztiót adják, hogy a színes foltokat
fekete-fehérben lássa, ill. fordítva, ha arra kérik, hogy a
szürke árnyalatokat mutató ábrát lássa színesben.
A
kísérleti személyek a hipnotikus szuggesztió függvényében
képesek voltak mást látni, mint amit néztek
Éber
állapotban azt találták, hogy az agy "színelemző"
területe csak a jobbféltekében kapcsolt ki, ha a színeket szürke
árnyalatoknak kellett látni, ill. kapcsolt be, ha a szürke
árnyalatokban színeket kellett látni. Ez megfelelt a kísérleti
személyek képzeleti működésének, vagyis udvariasan törekedtek
arra, hogy olyannak képzeljék az ábrát, amilyet kértek tőlük.
De mindeközben a balfélteke pontosan tudta, mit is látnak
valójában. Drámaian megváltozott a helyzet azonban hipnózisban,
ekkor már mindkét félteke "színelemzője" a
szuggesztiónak megfelelő állapotba kapcsolt, vagyis a kísérleti
személyek már az észlelés szintjén mást láttak.
Ez
pedig egy nagyon jó videó, illetve leírás, magyarázat:
Látható,
hogyan lehet befolyásolni, az íz érzékelést és egyebeket! (Íz
hallucináció)
És
hogyan tudják visszavinni a gyerekkorába az
alanyt.(Életkor-regresszió)
stb...
