Dan Brown: Eredet könyv

Lássuk hát az író legújabb művét.

Igazából nincsen gond a könyvével szerintem, bár tény, hogy ahogyan olvasgattam a véleményeket róla, meglehetősen megosztja az olvasókat. Van aki csalódásként élte meg a könyvet és a történetet, másoknak pedig kimondottan tetszett. De hát nem lehet mindenkinek tetsző művet alkotni ugyebár. És nem is kell.

  Nekem még mindig az Infernó viszi a prímet. Ez a könyve sem volt rossz, sőt kellemes meglepetésként ért, hogy kicsiny hazánkat is belevette a műbe. Nekem mániám az olyan könyvek olvasása, aminek mondani valója is van, és amiben olyan elemeket találok, amelyek után lehet is keresgélni. Ebben ez megvan. Bár az is igaz, hogy túl nagy végletekig nem megy el, ha a címben rejlő lehetőségeket nézzük. Ám nem is várhatja senki sem komolyan, hogy valóban választ képes adni a honnan jövünk, hová tartunk kérdésre. Hiszen azt mi aligha tudhatjuk. Maximum sejthetjük. Ingázik egy Isten vagy a spontán létrejövés között. Aztán mintha megkapnánk a választ és ezáltal a hirte építkezők leromboltatnának, majd tesz bele egy kis eszmei csavart és szintén ott vagyunk, ahol a part szakad- vagyis sehol, nincsen válasz.

Szerintem sokan mások is már tudták a könyv végkimenetelét, ahogyan én is hamar rájöttem, hiszen ez nem olyan nagy talány. Elég szétnézni a világban, ráadásul eléggé feszegeti a mesterséges intelligencia kérdését szinte végig.

  Több érdekes helyre, épületbe is betekintést nyerhetünk olvasás közben, illetve némileg kitér a Vatikánra is.

Nem lett a kedvenc olvasmányom az igaz, ám ez semmit sem von le az értékéből. Magával ragadó és fordulatos, érdekes olvasmány. Na meg elgondolkodtató is.

Egy jó író ismérve az, hogy teljes egészében beleveti magát a kutatásba, és ő ezt meg is tette. Ettől lesz hiteles és olvasmányos egy mű szerintem, hiszen ezáltal nem teljesen légből kapott a sztori.

Szándékosan nem elemeztem részletesebben, mert biztosan sokan még nem olvasták.