Azt
sem tudom, hol kezdjem... Megpróbálom végigvinni a szálat.
Muszáj
lesz kicsit erre-arra kanyarogni, de talán érthető lesz.
Azt
már tudjuk a korábbi egyik írásból, hogy Nimród
Jézushoz hasonlóan hibrid egyed volt, félig ember, félig idegen.
Kus Isten fia Nimród, neki a fia pedig egy egyiptomi fáraó volt.
Nimród
vérvonala az Árpád és Hunyadi vérvonal. Hozzájuk köthetők
a Pálosok is, a Pálosokhoz pedig Egyiptom.
Na
de, próbáljuk ezt kiokoskodni, hogy is van.
A
Sárkány udvar először Egyiptomban
alakult meg. Az egyiptomi Sárkány-udvar erős alapot biztosított a
Thot tanításaival kapcsolatos papi tevékenység számára, melyek
Nimród unokája, a II. dinasztibéli Nebré király korától
terjedt el.
A
„Sárkány Udvar”, alapítása Anchfu-honszu papherceg nevéhez
fűződik (i. e. 2170 körül), és később Nefruszobek (uralk. 1787
k.), XII. dinasztiabeli királynő tett hivatalossá; valamint a
„Gyógyítók Nagy Fehér Testvérisége”, melynek alapítója
Thothmesz fáraó volt a XVIII. dinasztia idején (uralk. 1492–1479).
Alkímiai misztérium iskoláit Héliopolisz központtal Ptah isten
papjai működtették. Nevükben a „Fehér” szó a papok fehér
ruha viseletére. (Pálosok?)
mek.oszk.hu/11500/11525/11525.rtf
Az
ősi sumer-szkíta hit minden szervezett és
kötelezettségekkel terhelt „vallásnál” erősebb volt. Nimrud
személyéhez kapcsolódott, akit népe isteni eredetűnek, a Világ
Világosságának, Enlil fiának tartott. Úgy hitték, hogy Nimrud
lelke az Orionban lakozik, és innen vigyáz, mint az Ég Hűsége
Pásztora az ő népére. Árnyék lelke azonban, mint NIB-ÚR-TA,
azaz „másvilágra költözött Párduc Úr”, a „Halottak
Országában”, a „földi ügyek” segítője. Mindezt pedig
korunk egyik legjelentősebb semitológusa, a sémi hagyományok
hiedelmét tanító biblikus, G. S. Langdon is elismeri: Nimrudot ő
is Isten Fiának, EN-LIL-nek nevezi és az összes Nimruddal
kapcsolatos nevet visszavezeti a valóban élő királyként uralkodó
Nimród-Gilgames uruki királyhoz.
„És
azokban a napokban a Khám fia, Khús, a Noé fia, feleséget vett
magának idős korában és az szült neki
fiút és elnevezték őt Nimródnak, mondván: abban az időben az
emberek fiai ismét elkezdtek fellázadni és vétkezni az Isten
ellen. És felnőtt a gyermek és az apja rendkívüli módon
szerette őt, mert öreg korának a gyermeke volt.” (Jásár könyve
7:23)
Khám
az elsőszülöttjét, Khúst nemzette,
Khús Nimródot nemzette.
Nimród
fellázadt az elnyomó Istenek ellen! Neki volt elég ereje hozzá,
hiszen nem teljesen volt ember, hanem több annál.
A
régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége
Nemród gyermekeitől származott.
A
Targumban olvashatjuk, hogy Nimród egy egyiptomi fáraó apja
Az
Árpád ház legelején Nimród király áll.
Első
remete szent Pálról is elmondják, hogy ő a nagy magányos, elmegy
egy sivatagba, pedig gazdag szülők gyermeke, nemes családból
származik. És itt újra és újra figyelmeztetni kell arra, ami a
pálosok egyik legnagyobb titka volt, legalábbis az Árpád-korban,
de még Nagy Lajos király idejében is talán, hogy a fennállás
első harminc éve alatt a pálosok közé, kizárólag csak főnemesi
családból származó férfiak és ifjak léphettek be. És csak és
kizárólag magyar főnemesi családból származó férfiak, mert
itt végig a magyarságról van szó.
A
pálos rend indulásánál az Árpád-házi királyok működtek közre.
Pilis teljes
terjedelmében az Árpád-házi királyok családi birtoka volt.
A
Hunyadi család eredetével kapcsolatosan Fráter Lénárt átfogó
kutatásokat végzett a két világháború között. Munkájának
eredményét a „Hunyadi magyar származása okleveleken” című
könyvben foglalta össze. Fráter Lénárt oklevél- és
címerkutatásokra alapozva arra a következtetésre jutott, hogy
Hunyadi János Vereb Péter fia, Hunyadi Mátyás, pedig Vereb Péter
unokája volt. Miért van ennek a kérdésnek jelentősége? Azért,
mert ha valóban a Vereb család a Hunyadi család őse, a Hunyadiak,
és a pálos rend kapcsolata újabb adalékokkal gazdagodik. A Vereb
család alapította 1370-ben Mátraverebély-Szentkút második
kegytemplomát, átépítve az eredeti kis gótikus templomot. Ebben
az évben pálos kolostor alapítására is sor került.
A
Hunyadi család pedig, mint láthattuk, tulajdon képpen a Veréb
család.
A
kegytemplomban áll ma is Vereb Péter síremléke, a családi
címerrel. Fráter Lénárt kutatásait sokáig mellőzte
a történettudomány, de a pálos keresztes kő feltárása új
megvilágításba helyezi Lénárt testvér megállapításait. A
családi címer és a pálos keresztes kő közötti kapcsolat első
pillantásra laikus számára is megállapítható.
A
sírkő felirata: Itt
nyugszik a rettenthetetlen legyőzhetetlen
katonának, Péter mesternek, György fiának, Erdély egykori
alvajdájának, e templom alapítójának teste, aki meghalt
1403-ban”. A sírkő
nemcsak a pálos kereszt miatt figyelemre méltó, hanem a kereszt
fölött kétszer is megjelenő, tehát hangsúlyozott, hollószerű
madár miatt is, amely a Hunyadiak címerét is uralja.
Mátraverebély-Szentkút
a kezdetektől szoros kapcsolatban áll a
pálos renddel és a Vereb családdal. Vereb Imre ugyanis már a
pálos rend alapításakor csatlakozott az Özséb alapította
rendhez és pálos remete lett Szentkúton. Vélhetően a
Vereb-család által felfogadott mesteremberek vájták ki azokat a
barlangokat, amelyekben pálos remete-testvérek élték Istennek
szentelt életüket. A Hunyadiak és pálosok kapcsolatának
gyökerei két évszázadra visszanyúló családi hagyományon
alapulnak.
A
pálos renddel szoros kapcsolatban álló Vereb család történetének
ismeretében nem meglepő, hogy a
leszármazott, Hunyadi János, a katona szentek élő mása volt.
Báthory
László pálos atya így tanítja szerzetes társait: „Kedveseim,
készítsétek fel szíveteket a küzdelemre…
A
nagyhírű pálos atya váteszi mondatai
hallatán, a hallgatókon mégsem a csüggedés lett úrrá, hiszen
az első mondat így hangzott: „Készítsétek fel szíveteket a
küzdelemre” Valóban, mind az országnak, mind az országgal
együtt lélegző pálos rendnek fel kellett készülnie arra a
halálos küzdelemre, amelynek még napjainkban sincs vége.
Államalapító
Árpád fejedelem származásával kapcsolatban a hun-magyar
rokonságról fontos megemlékeznünk. A kérdés felvetődik:
rokonságról van szó, vagy egy ugyanazon népről? Az Árpádház
ősének tartja Nimródot a világ első királyát, és egyenes
felmenőjének Magyarország első királyát, Atillát. Atilla
okleveleiben az alábbi címet használja, saját magát így nevezi
meg: "Atilla, Bendegúz fia, a nagy
Nimród unokája, aki Engadiban nevelkedett, a hunok, gótok, médek,
dánok királya, a földkerekség félelme (féltője)
és Isten ostora." Az Árpád-ház ősanyjának Emesének a
szent Turul-madár, családjuk címermadara, jelezte fia Álmos és
annak ivadékai születését. Innen ered az Árpád-ház eredeti
neve, a TURUL-NEMZETSÉG. Nem kizárt azonban, hogy ez az elnevezés
már ősidők óta ennek a szent nemzetségnek a neve, főleg ha
figyelembe vesszük, hogy Atilla pajzsát is a koronás Turul
díszítette. (K.M.E.)
A
Vereb családnak tehát már ebben az időben
(1403) okmányszerűleg van bizonyítva vérrokonsága a
Hunyadiakhoz, nevezetesen Mátyás királyhoz, mint a könyv szerzője
mondja: „nagyapa és unokája között”.
Végezetül
ismét csak azt tudom tanácsolni, nyomozzatok, keressetek! Mert aki
keres, az talál is!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése