A Leplen Túl: Kettős kereszt, Pálosok, Egyiptom, Magyarok

Az országban sokfelé láthatunk - főként újonnan állított - kettős keresztet és csak kevesen tudják, hogy milyen ősi magyar ereklye ez! Azok számára, akik a tankönyvekből, vagy az aktuális politika szűrőjén átment írásokból ismerik a magyar őstörténetet, furcsa lesz, amit most leírok, bár ellenőrizhető és valós tényeken alapul. Nagyon messzire, sok-sok évezredre nyúlik vissza a magyarság őstörténete! Érdekes, és talán sokak számára meglepő módon, a magyarság és Egyiptom őstörténelme szorosan összekapcsolódik. Gondoljunk csak arra, hogy az első egyiptomi írás, az úgynevezett démotikus "A" írásmód, szinte pontosan megegyezik a ma is használatos székely-magyar rovásírás elemeivel, és csak jóval később alakult át a dekoratív képírásra! A kapcsolat vitathatatlan, még akkor is ha úgy "lágyítjuk" a kérdést, hogy a két nép közötti kapocs valószínűleg egy közös tőről, azonos ős-kultúrkörből származik! Csakhogy az összefüggés nem csak ebben, hanem még számos más jelkép azonosságban is fellelhető. Ezek egyike a kettős kereszt! A kettős-kereszt időszámításunk előtt (kb. 1800 körül) vált szimbólummá; alsó- és felső- Egyiptom egyesülését jelképezve. Jelen formájában a későbbi kereszténységben is megmaradt az összetartozás, az egy tőről fakadás jelképeként, egészen a mai napig. A kereszténységben a hármasságot (Atya, Fiú, Szentlélek) jelöli, de a magyar rovás-jelkép rendszerben is a hármas számot jelenti! A kettős kereszt láttán az emberek többsége szinte csak a görögkeleti kereszténységre asszociál, holott annak a magyarsághoz való kötődése sokkal szembeötlőbb. (Lásd a nagycímer a három halommal és a kettős kereszttel!) Ráadásul a magyarok jelentős része már akkor keresztény volt, mielőtt az i.sz. 430-i Niceai Zsinaton az Ó-Szövetség tanait beemelték volna a keresztény tanításokba, de nem a római-katolikus, hanem a "sterilebb", un. gnosztikus tanításokat fogadták el! A fentebb leírtak megtalálhatóak Tácsi István és Árgyusi Imre írásaiban, de ha felkeltettük érdeklődésedet a kettős-kereszt témájában, akár az interneten is utána tudsz nézni!

A kettős kereszt jelentése:

A Világegyetem az ősi magyar világképben az anyag, az élet és az öntudat egységes egésze. E három dolog egyűt alkot egységes egészet (szentháromság). A kettős kereszt vízszintes szárai eredetileg egyenlő hosszúak voltak. Az ősi magyar rovásban a „GY” jele, s három vonala a test, az érzés és gondolat jelei. Alsó vízszintes vonal: a test. Fölső vízszintes vonal: a gondolat (ész). Függőleges vonal: az érzés (lélek). A kettős kereszt akár az egészséges embert is jelképezhetné, hiszen az ember is testből, tudatból (ész) és lélekből tevődik össze, melyeknek harmóniában kell lenniük. A magyar nép nemzeti jelképeink alapján, az egyetemes értékű tudás népe, a felemelő, a legnemesebb érzéseket hordozó tudás népe. (forrás: Magyarságtudományi tanulmányok 329.oldal)

Bővebben az egyiptomi démotikus írás és a magyar ábc kapcsolatáról:

http://www.okotaj.hu/szamok/29-30/betu1.htm

Az aranykoronás foglalatú kettős kereszt.

A kiscímer harmadik motívuma a zöld hármashalmon álló aranykoronás foglalatú kettős kereszt. Szerintem a legkönnyebben a kettős kereszt eredete érthető meg a magyar címertanban. A nemzeti színeink kialakulásakor írtam a hunmagyar egységesülésről. Időszámításunk előtt 3200 tájékán a Tudó (Thóth) főpap jelentős közreműködésével létrejött a két Nílus menti magyar törzs egységesülése. Tudjuk, hogy az uralkodói szimbólumok is egységesültek. Ugyancsak létrejött a két nép vallási jelképeinek az összevonása is egy rendszerbe. A magyar népek őskori legjelentősebb vallási emblémája a nyakba akasztható körosztó kereszt volt. Ilyen keresztek kerültek elő a magyarországi ásatások során jelentős számban, és nem csak a honfoglalás kori leletekből.
A keresztek a leírásokban az egyenlőszárú, de a hosszabb szárú kialakításukról is árulkodnak. Értelmük a körosztáson alapul. Csak nagyon röviden írom le, hogy a magyar népek hitvilágában a legfőbb isten megjelölésére a kör ábrázolását használták. A kör sehol sem kezdődik, és sehol sem végződik eszmeisége, az isten örökkévalóságát tükrözte. Úgy gondolták, hogy a kör az maga az egy és oszthatatlan teremtő ősanya, valójában maga a természet. Az egy istent a napban vélték megtalálni. A magyar népek egyetlen istene a Ré (rá), a napisten volt. Neve valószínűleg a „rásüt” összefüggésben is fennmaradt. Minden más, az isten ábrázolására alkalmas jelenséget az isten másának tartották. Ezek szerint az egértől az oroszlánig, a fáraókon keresztül a papokig a megnevezésekben az isten mását tekintették bennük. Például a Ramás (Rá napisten földi mása), Ramses (Rá-más-ős) fáraónevek a fentiek szerint képződtek. Úgy imádták őket, mint az ÚR KHEPE (az úr képe) az egyiptomi napvallásban „oh, te egyetlen, oh te tökéletes”.
A kört, mint a természet egészét, végtelennek (oszthatatlannak) tartották, de a részeit megnevezhették. A napvallás papjainak a legfőbb tanítása, a természet négy alapelemének a megismertetését jelentette. A négy ezüstsáv eredeténél már írtam a jelenségről. A kör kétszeri átlós osztásával elért szimbolika, a kereszt lett a magyarság napvalláshoz tartozásának a jelképe, mely egyik formájában nyakba akasztva ékszerként hordták.
A hunmagyar egységesülésben a két keresztet viselő nép szimbolikája az uralkodói jelvények egybeszerkesztésével, a kettős kereszt megalkotásával zárult. A kettős kereszt azt jelentette, hogy a mindkét országrészben megkoronázott egyeduralkodó a fáraó, mindkét őskeresztény nép ura lehetett. Láthatjuk, mennyire egyszerű, és az ókorba visszavezethető eredetű a kettős kereszt szimbolikája.

Egyes történészek szerint a kettős kereszt magyar ábrázolása bizánci eredetű, és III. Béla király (1172-1196) kori magyar átvétel. A valóság ezzel szemben az, hogy pont a fordítottja az igaz. A kettős kereszt egyiptomi ómagyar eredetű, és bizánci az átvétel. Mint írtam a kettős kereszt eredete i. e. 3200 éves. A bizánci császárság pedig több mint háromezer évvel későbbi államalakulat, vagyis i. u. 395-ben válik önállóvá ez a hatalmi szerveződés. Mely területeken alakult meg a Keletrómai Birodalom? Elsősorban a Kis-Ázsia és a Fekete-tenger nyugati részén, valamint a Balkán-félszigeten. Milyen népek lakták egykoron ezeket a területeket? Az Egyiptomból kiáradó, és a hódítók által kiűzött hunmagyar törzsek csoportjai. Az ilyen alapú népességre rátelepülő, és velük egybeolvadva más nemzetiségekké váló új népek, az után trák, macedón, bolgár, görög, szláv stb. nevek alatt adták Bizánc népességét. Ha tudományosan megvizsgálhatnánk, hogy milyen nemzetiségeket takarnak a felsorolt népnevek, igen nagy meglepetésben lehetne részünk, de erről egy másik tanulmányban szeretnék írni. A Macedónok Nagy Sándor vezetésével i. e. 365-ben még Egyiptomot is elfoglalták, jól ismerték az egyiptomi uralkodói jelképeket. Azzal a tudattal, hogy a soknemzetiségű ország népeit csak egységes szimbolikával lehet összetartani, választhatták a későbbi császárok az egységesítő kettős keresztet uralkodói jelképpé. Ha a kettős keresztet III. Béla hozza be az országba, akkor miért ábrázoljuk Szent István királyt is a kettős kereszttel és a napkarika glóriával a fején, a budai várnegyedben fellelhető lovas szobrán? A szobor készítője tudhatta még, hogy az államiságunk megszemélyesítő királya is napkirály származású volt? Ebből a jelenségből is megérthető, hogy nemzeti jelképeink eredete körül teljes a zűrzavar.

Még egy nagyon érdekes kettős kereszt előfordulásról teszek említést. A normann viking életfa ábrázolásokban a világhegy csúcsán álló kettős kereszt, mintha az egyiptomi kettős kereszt duplikációja lenne?

F: magyarno.com

Viking életfa, csakrák... lehet keresgélni

A magyar címerábrázolás kettős kereszt heraldikájának új megközelítése szerint, egyértelműnek tartom az ókori egyiptomi eredet valószínűségét. Ha a közvélemény megismerné és elfogadná az általam leírt eredetet, felújulhatna szakrálisan az a népi összefogási erő, mely képes lenne a kicsinnyé tett népünk megmaradását biztosítani. A magyar királyok kettőskereszt használata a horvátországi únióval I. László idejében vált jogszerűvé.

Barlangrajz, kettőskereszt aranymetszés arány, énlakai rovásírásos kazetta, anjou liliom a Szent Koronával: