Teremtés újragondolva

,,Létezik egy Teremtő az Univerzumban, akiről nagyon keveset tudunk, mi csak úgy hívjuk őt Isten, de állítólag neve is van Adam Kadmon. Ő egy mindenekfelett álló szellemlény, entitás, de képes testet is ölteni, vagyis fizikai síkon létezni. Mondhatjuk rá hogy kiváló biológus és genetikus, mert olyan valóságot alkotott nekünk, ami szinte tökéletes. Ahogyan a teremtés elején még mi is azok voltunk. A Teremtő legelőször is létrehoz magának egy segítőt. Ezt a szellemlényt Lucifernek hívják. Ő a legelső teremtett lény ezen a Bolygón. Aztán teremt még 72-őt, és ezzel a 72 segítővel, vagy ahogy mi hívjuk angyallal megkezdi a teremtést. Először is megteremti az eget és a földet, vagyis létrehoz egy fizikai valóságot, melyet egy nem fizikai valóság mozgat. Úgy, ahogyan a mi elektromos berendezéseinket az áram. Nem látjuk ugyan ha benézünk a konnektorba, de ott van, jelen van és működteti a gépeinket. Mi a szemünkkel nagyon keveset látunk. Az Az angyalok specifikus lények, vagyis a tűz angyala mindent tud a tűzről, de semmit a vízről, és így tovább. Mikor az angyalok mindent megteremtettek, megkapták a Földet, hogy élvezzék. Minden jó volt, az angyalok elvoltak, boldogan éltek, aztán a Teremtő ismét összehívta őket, és azt mondta, hogy akkor folytassuk a teremtést. Az angyalok nem értették, mire gondol, hiszen mindent megteremtettek már, amit lehetett, minden színt és formát létrehoztak már, mit teremthetnének még? Az Atya azt mondta, hogy egyvalamit még nem formáztak ki az anyagból, nem formázták ki őt. Így tehát létrehozták az embert, vagyis Ádámot. Adam Kadmon Nagy Embert jelent, a Nagy Ember tehát létrehozta az Embert. Régen mi is a saját nevünket adtuk a gyermekeinknek. Mikor készen lett, minden angyal beletett egy darabot magából, ezért van az, hogy mi értünk a tűzhöz is és a vízhez is, stb. Mindenki beletett tehát magából, de a forma nem mozdult. Ekkor odament a Nagy és beletette (belelehelte) önmagát. Innen a mondás: életet lehel belé. Ekkor a forma felállt és a szeméből Isten dicsősége ragyogott fel. Azt már tudjuk, hogy a szem a lélek tükre, mikor pedig ezt az angyalok meglátták, hátrahőköltek. Látták, hogy létrejött egy kisfőnök, aki felettük áll. Az Úr azt mondta nekik: Figyeljetek jól, ő az én gyermekem, szolgáljátok őt, miatta történt a teremtés! Mi meg szenvedünk, mert ebből semmit sem tudunk, holott a világegyetem miattunk van, mindenkinek parancsolva lett, hogy szolgáljon minket, de mivel erről fogalmunk sincs, így ezt kihasználni sem tudjuk. Pedig az angyalok szolgálnak minket, de nem tudjuk hogyan szóljunk hozzájuk, hogyan hívjuk őket. És itt jön az a pont, amikor Lucifer azt mondta, hogy ő bizony nem szolgál minket, így a banda két csoportra oszlott. De a Teremtő ezt nem vette rossz néven, mert ez is a terv része volt! Mivel poláris világban élünk, kell a kettősség, a dualitás, ami megadja nekünk a szabad akarat lehetőségét! Ha létezik jó és rossz, világos és sötét, igaz és hazug, vagyis ellentétek, akkor választási lehetőségünk is lesz. Mert mi értelme a szabad akaratnak, ha van egy polcon két teljesen egyforma alma? Mi alapján tudsz dönteni, hogy melyiket vedd el? Teljesen mindegy lesz, vagyis semmit sem ér a szabad akarat. A szabad akarattal pedig döntési lehetőséget kaptunk. Ezt szellemi szinten kellett szétválasztani, így lett végül a jó és a rossz tudatosan, vagyis azzal hogy Lucifer megtagadta a szolgálatot, létrejött a duális világ. A választási és döntési lehetőségünk lényegében neki köszönhető! Tehát akkor a Teremtő megteremtette az idális világot számunkra, ahogyan a fecske is előbb fészket épít mielőtt tojásokat rak bele. Viszont, a világ összes teremtett lénye közül, csak az embernek vannak érzelmei. Sem más idegen lényeknek, sem az angyaloknak nincsenek, mert ahol nincs érzelem, ott nincs hibázási lehetőség. Minket az érzelmeink vezérelnek, és azok fognak vissza. Az angyalok precíz utasításokat hajtanak végre, ahhoz viszont precíz utasításokat kell adnunk nekik. Mi az érzelmeink miatt vagyunk vakok, és emiatt nincs meg a látáshoz való képességünk. Nekünk tanulnunk kell ezt. Az angyalkommunikációhoz pedig meg kell tanulnunk precíz utasításokat adnunk, hogy precíz feladat végrehajtást kapjunk. A precizitás pedig azért szükséges, mert a fény angyalait sokkal nehezebb megidézni, mint a sötétség angyalait. Ők előbb meghallják a hívást, mivel ők ide lettek „száműzve” a földre, így sokkal közelebb vannak hozzánk. Ha ezt nem tanuljuk meg, könnyen idézhetünk démonokat magunknak. A pszichiátriai intézetek sokasága ilyen emberekkel van tele. Tudatlanságból rossz angyalt idéztek, vagyis hívtak.
A Teremtő tehát megteremtette Ádámot. Ádám tökéletes lény volt! A legtökéletesebb a Földön. Androgün, vagyis kétnemű. Egymaga képes volt a teremtésre. Aztán Isten látta, hogy ez Ádámnak nem jó, hogy amit csinált az nem jó, ezért a bibliában leírtak szerint, álmot bocsájtott rá, és kivette az oldalbordáját, hogy megalkossa belőle Évát. Itt azért meg kell említeni hogy a bibliát nem szó szerint kell vennünk, tudnunk kell értelmezni az ott leírtakat ahhoz, hogy megértsük mi is történt. Tehát álmot bocsájtott rá, vagyis elaltatta, hogy aztán egy műtét során eltávolítson belőle részeket, melyből megalkothat egy másik lényt. Hívhatjuk ezt genetikai kísérletnek, és természetesen ez nem egyik pillanatról a másikra történt! Tehát a tökéletes lényből alkotott két tökéletlent, mely ahhoz kellett, hogy a duális világban játékképes lehessen. Addig Ádám egyedül is képes volt a teremtésre, de a műtét után, már ketten kellettek ahhoz, hogy új élet tudjanak létrehozni. Ezután betette őket egy paradicsomnak nevezett inkubátorba, és nézte, hogy mi történik. Megmutatta nekik azt a két fát, amelyről tilos enniük, és magukra hagyta őket. Ha egy kisgyermeknek megmondod, hogy azt nem szabad, akkor attól kezdve csak az az egy dolog fogja piszkálni a fantáziáját, tehát a bogarat elültette a fülükben, és várt. (Szabad akarat!!) Ekkor Lucifer, hogy kitoljon Atyjával, bíztatta őket, hogy egyenek a tudás fájáról, és mivel piszkálta a fantáziájukat, ezért végül bele is mentek a dologba. Azáltal pedig hogy megették, isteni tudásra tettek szert, vagyis attól kezdve meg tudták különböztetni a jót és a rosszat. Hiába mondta Lucifer Istennek, hogy nem szolgálja őt és az embert, a legelső szolgálatot mégis ő tette. Miután ez megtörtént, Isten azt mondta teremtő tásainak, hogy „küldjük ki az embert a kertből, mert a tudásunk már az övé”. Nem haragból lettek onnan kiűzve, hanem azért, mert már felkészültek az életre azzal, hogy Lucifer megadta nekik a dualitást. A Föld lényegében egy kiképzőtábor, egy edzőterem, amit a feledés leple vesz körül. Amikor leszületünk, blokkolja az előző életeink emlékeit. A hálóba bele van kódolva többek között az is, hogy max. 100-120 évet élhetünk, és hogy az isteni tudatunk legyen betompítva. Nekünk magunknak kell rájönnünk a lét értelmére. Vannak akik segítséget szándékoznak nyújtani ebben, mert már nagyon régóta tart ez az állapot, és nemhogy jobb lenne, de mindig rosszabb, amit mi okozunk magunknak a negatív érzelmeinkkel, a dühünkkel és haragunkkal, a félelmeinkkel és aggodalmainkkal, mert ezek vezetnek a folytonos háborúskodáshoz és önpusztításhoz, de segítőink jelei nem jutnak el hozzánk. Amíg erre rá nem jövünk magunktól, és nem változtatunk rajta, addig ez nem is fog változni, és itt kell maradnunk. Igen ám, csakhogy a sötét oldalnak nem érdeke a mi hazatérésünk, ezért minden lehetséges eszközzel megpróbál minket itt tartani. A Föld maga a pokol, amiben nem élünk, hanem túlélünk. Boldogan kellene élnünk a hétköznapjainkat, ehelyett kínlódunk, és szenvedünk. Az életünk nem a sajátunk, nem a mi irányításunk alatt áll, a szabad akaratunk nagy része itt csak illúzió, amit a démoni oldal teremtett számunkra. Nincs központi megváltás! Mindenkinek saját magának kell rájönnie, hogy amiben él, az rossz, és meg kell tanulnia túllépni azokon a korlátokon, amikbe be lett zárva! Nem szabad haragudnunk a börtönünkre vagy a börtönőreinkre vagy erre a Bolygóra, mert csak a dolgát teszi. Mindenkinek meg kell teremtenie saját magát, és elfogadnia, hogy a világ úgy tökéletes, ahogyan van. Ha ezt sikerül megérteni, még ha most ellentmondásnak is tűnik, akkor minden más is tökéletessé válik. ELFOGADÁS, ez a legfontosabb ezen a világon. Ha hadakozunk annál rosszabb lesz, mert a harag haragot szül. Minél erősebben rántjuk meg a biztonsági övet, annál inkább fog, de ha türelemmel, szépen lassan húzzuk, akkor enged annyit, amennyit kell. A bibliában az le van írva, hogy Krisztus második eljövetele olyan lesz, mint éjszakában a villámlás. Itt mindenki egy külső megváltóra vár, ezért nem jutunk egyről a kettőre! A mondat jelképes, jelentése pedig megvilágosodás! Milyen az éjszakában a villámlás??? Hát nappali világosságot árasztó!! Megvilágít mindent! De ez a megvilágosodás saját magunkban keresendő! Hiába vagyunk az isteni tudás birtokában, amíg nem tudjuk használni, addig a tudatszintünk, a szőnyeg alatt van azokhoz képest, akik mondjuk nem erről a bolygóról származnak. Hiába hagynak itt nekünk jeleket, hiába küldenek bármit, mert csúnyán hangzik, de egy disznónak hogyan magyarázod el a létezés értelmét? Ők nem tudnak lesüllyedni a mi szintünkre, mi pedig nem érünk fel az övékhez! Ezért olyan módon próbálnak segítséget nyújtani, amiről azt gondolják, képesek leszünk megfejteni. (gabonakörök, stb.) De akkor még mindig ott van a sötét oldal. A mai napig is érkeznek odafentről számunkra kódoltnak tűnő üzenetek, azonban ezeket szépen leárnyékolják, hogy ne juthassanak el hozzánk. (Chemtrail!!) Jelenleg ezt használják arra, hogy visszaverjék az ide érkező kommunikációs hullámokat. És akkor most lássuk azt is, hogy miért akar a sötét oldal itt tartani bennünket. A lélekben rögzülnek az érzelmek és az emlékek. Az „Ördögnek” pedig kell a lélek, hogy megfejtse azt, ami neki nincs! Kell ahhoz, hogy kiismerje az embert és általa a Teremtőt. A sötét angyal vagy démon is egy entitás, mely itt a földön képes testet ölteni. Ő is megkapta ezt a letaszíttatással, azonban entitás formájában képes létezni a dimenziók között is. Mi jelenleg a 3. dimenzióban élünk. A látás a 3. dimenzió, az intuíció vagyis ösztönös megérzés a 4-dik. Amikor megérzünk valamit pedig nincs ott, nem kézzelfogható. Ez általában a vakoknak adatott meg. Innen a mondás: vak vezet világtalant. Nos a démonok a 4-dik dimenzióban léteznek, vagyis szellemlények, de testet öltve ebben a dimenzióban is jelen tudnak lenni. A démonok valóban képesek megszállni egy adott testet, de csakis akkor, ha azon már szinte teljesen eluralkodott a sötétség, ugyanis az isteni védelem, a fény jelen van bennünk születésünktől fogva, erre épül a lélekruhánk, amit a sötétség nem képes felülírni, ezáltal nem tudja megszerezni azt a belső fényenergiát, mely életre keltette az emberi testet. Úgy gondolja, ha megfejti ennek a titkát, akkor megfejti a Teremtő titkát is, és akkor egyenrangúvá válik vele. A saját érzelmeinket használja ellenünk, köztük a kíváncsiságot, ami a félelem mellett a legerősebb bennünk. Ha hívunk egy angyalt, hogy segítsen, és helyette egy sötét angyal jön, vagy kimondottan egy démont idézünk meg, akkor az jön, és a legnagyobb örömmel segít, megad bármit, mert érdeke fűződik hozzá. Ha valaki szövetséget köt az Ördöggel, vagyis eladja neki a lelkét, akkor annak több ezer éven át kell szolgálnia őt a szellemvilágban, ami azt jelenti, hogy nem születhet le újra és újra, ezáltal pedig ki tudja mikor térhet haza. Érdekes dolog, hogy az agy is tárolja ezeket az információkat amíg a test él, illetve egy részét a halál után is, de az emberi test úgy lett megalkotva, hogy legelőször ez a szervünk kezdjen el sorvadni, leépülni, a halál után pedig nagyon gyorsan szétesik. A démon ugyanis csak akkor képes megszállni egy testet, ha abban már nem lakozik a lélek, illetve mint már említettem abban az esetben, ha az illetőn már teljesen eluralkodott a gonosz, sötét gondolatai vannak, nagyon negatív. Amíg a fény jelen van, addig képtelen rá, ha viszont a lélek távozik, megszállhatja a testet, hogy az agyból letöltsön bizonyos információkat, ám addigra az agy használhatatlanná válik ( fiatal test esetében agyhalál, idősebbeknél leépülés, stb.), így ezzel a zombi állapottal már nem tud mit kezdeni. Itt egy pillanatra kitérnék rá, hogy a papok pontosan azért nem lehetnek a fény képviselői, mert sötét öltözetük nem a pozitív oldalt sugározza és vonzza, hanem a negatívat, a sötétet. Ma a sötétség világában élünk, aki pedig lepaktál az ördöggel, annak a lélekútja megreked, és csak nagyon hosszú idő múltán juthat haza. A legnagyobb baj az, hogy az emberek félnek a szeretettől és attól, hogy ezt kifejezzék. Addig pedig nem léphetünk előrébb, amíg ez így van. Nem véletlen a mondás: A szeretet a kulcsa mindennek! Az emberek többsége nem tud szeretni, de gyűlölni igen! Ha soha többé nem gyűlölünk, az az igazi szeretet! Minden gondolatunk és tettünk elé be kell tennünk egy szűrőt. Gondolkodnunk kell, mielőtt bármit is mondunk vagy cselekszünk. Át kell gondolnunk, hogy mi fordított esetben szeretnénk-e, ha az, aki ellen a negatív gondolatunk irányul azt gondolná rólunk, amit most mi őróla? Szeretnék-e, ha azt mondaná nekünk, ami mi készülünk mondani, és szeretnénk-e ha azt tenné, amit mi készülünk tenni vele? Ezt kell megértenünk és elfogadnunk ahhoz, hogy a lélek szabad lehessen, ez jelenti számunkra a szabadulást az anyag börtönéből, így találhatunk csak haza. Azt kell megértenünk, hogy minden, ami velünk történik, annak úgy kell történnie, nem tudunk jó vagy rossz dolgot cselekedni, mert annak is pontosan úgy kell lennie. Továbbá el kell fogadnunk az elmúlást, a halált és minden mást, ami most még sokkosan hat ránk. Anno a Pálosok, az igazi, régi pálosok tudták ezt, és örömmel fogadták az elmúlást, mert tudták, hogy az nem a vég, sőt az jjó dolog. Ami jön az be kell engedni, ami megy, elengedni!
De nézzük meg, mi is a sokkos állapot. Ebben az állapotban a szívcsakrán kívül, minden más csakra leáll. Minimálisan működik a gyökércsakra. Ha viszont megérted és elfogadod miként működik a világ, akkor téged többé semmivel sem lehet lesokkolni! És nézzük meg azt is, hogy az állatoknak mi a szerepük a teremtésben, hogy ők miért vannak. Az már szinte mindenki előtt ismeretes, hogy az embernek 7 fő csakrája van. Az állatoknak viszont egyetlen egy van, a homlokuk közepén. Ez az egy csakra lehetővé teszi számukra, hogy lássák a szellemvilágot, de ennyi. Az állatok két dolog miatt lettek megteremtve erre a földre, hogy élményt adjanak, és táplálékot. Ők nem tudnak például álmodni sem, az alvás állapotában a múltjuk emlékeit élik át újra és újra, kölyökkoruktól kezdve, nem úgy, mint az ember. És még megemlíteném azt is, hogy az ember 4 fő elemből épül fel: tűz, víz, levegő és föld. Minden ebből épül fel a Földön is. Azonban az emberben jelen van egy ötödik elem vagy erő is, amiből az összes többi született. Ezt nevezzük Akashának. Vagy Isteni szikrának is hívhatjuk.
Ez a Bolygó, és minden ami rajta van az értünk teremtetett, és az Univerzum összes lénye minket szolgál. Sokan vannak persze, akik kihasználják a feledékenység leplét, de miért is hibáztatjuk őket? Ha jelen esetünkben teszem azt, a főnökünk amnéziás lenne, és nem emlékezne semmire a múltjából, te pedig elhitethetnél vele bármit, ami a saját érdekeidet szolgálja, nem tennéd meg? Legyen szó fizetésemelésről, vagy arról, hogy elhiteted vele ő az alkalmazott és te vagy a főnök, stb. Erről szól a világ, mégis lennének páran, akik inkább visszaemlékezni segítenének neki, ők magasabb szinten állnak ugyan a kihasználóktól, viszont őket ki akarnák iktatni, hogy a saját akaratukat érvényesíthessék. Nekünk is vannak segítőink, de őket ugyanúgy kiiktatják vagy akadályozzák a segítségnyújtásban. Tehát mi hozhatna végleges megoldást? Az, ha elkezdenénk újra emlékezni saját magunktól, és felismernénk, hogy mi vagyunk a főnökök, és mindenki más a beosztottunk, ha nem hagynánk eluralkodni a sötét oldalt azzal, hogy felülírjuk a negatív érzelmeinket, és megtanulnánk elfogadni azt, ami jön, legyen az jó vagy rossz.Ez persze nagyon nehéz feladat, de ez az egy út létezik csak."