Mikor az Elohim vezetői
rájöttek hogy az ember már képes szaporodni, megtiltották az embereknek
az Elohim létesítményeibe való belépést, vagyis, „elűzték” az embert az
Istenek közeléből. (De mivel az ember tudta, hogy képes lehetne az örök
életre, hiszen a génjeiben benne van, ezért attól kezdve megszállottan
kutatta az örök élet titkát, vagyis a sejtmegújítás lehetőségét. Így
alkotódott meg, némi segítséggel persze a legelső „halhatatlan”
ember,(VÁMPÍR) aki, nem egészen olyanra sikeredett, mint azt szerették
volna, hiszen nekik az életben maradáshoz vérre van szükségük. De erre
már jóval később került sor. Így majd én is kitérek rá, amikor odaérek
az írásban.)
Háború a Mennyben:
A lázadó genetikus végül ugyanarra a sorsra jutott, mint az emberek, saját népe kivetette, száműzte
őt. (Később a Vámpírok esetében is ez történt, bár először
elakarták őket pusztítani, hiszen mégiscsak egy félresikeredett kísérlet
volt, ennek ellenére életben hagyták teremtményüket, figyelve, hogyan
boldogul. Meg kell hagyni nagyon is jól elboldogulnak.) E nézete végül
mások véleményét is megváltoztatta, de azok sorsa is száműzetés lett.
A Nefilimek :
A száműzöttek
összefogtak, s hogy céljaikat megvalósíthassák, ember-isten egyedeket
hoztak létre azáltal, hogy emberekkel párosodtak. Így jöttek létre a
legelső ember-idegen hibridek. Ám ez sajnos kevésnek bizonyult az örök
élethez.
A Nagy “ÉN”:
Végül
az Istenek visszatértek a bolygójukra, egy olyan emberiséget hagyva
maguk után, ami évmilliókkal fejlettebb volt annál, mint amilyennek
természetes úton kellett volna lennie. Azóta sok különböző
idegen faj látogatta meg a bolygónkat, ezek közül néhány elhatározta
hogy letáborozik, és a saját céljaira használja az emberiséget. Az egyik
idegen faj, különböző energia-entitásokból áll, amik a létezésnek egy olyan síkján
élnek, amit korlátozott érzékelésünkkel nem tudunk megtapasztalni. Ezek
az energia-entitások képesek az agy által létrehozott elektromágneses
energiákat átalakítani a saját céljaiknak megfelelő energiaforrássá. Az
erős érzelmi állapotokon élősködnek, mint a félelem, bűntudat és
szenvedély. Éppen ezért remek otthonra találtak a vallások szent
templomaiban, elszívva a gyülekezet érzelmi energiáit. Ezek az entitások
Ábrahám ideje óta használják az emberiséget saját energiaforrásuknak.
Az Angyalokról és Ördögökről:
Az
energia-entitások több más idegen fajt is toboroztak, hogy irányítsák
és terelgessék az emberi nyájat. A fő pásztorok a humanoid reptilianidák
(gyíkemberek), akik közvetlenül az energia-entitások felügyelete alatt
dolgoznak.
Az emberiség elleni összeesküvés:
A
vallást mindig is eszközként használták arra, hogy az embert
tudatlanságban tartsák és megosszák, nehogy újra fenyegetést jelentsenek
az Istenek számára.
(Tehát
összegezve, a kitaszított Elohim, Lucifer vagy Sátán néven vált
ismertté a történelmünkben, a többi kitaszítottak a Bukott Angyalok, és
az emberek kitaszítása lett az elűzetés
a Paradicsomból. Ez ad némi betekintést a valódi Bibliába. Kicsit
visszakanyarodva a Vámpírokhoz, ők azért lettek olyanok, amilyenek,
mivel amikor a lázadó genetikust száműzték, már nem volt meg a kellő
technológiája ahhoz, hogy tökéletes lényt hozzon létre. Olyat, aki
minden további beavatkozás nélkül örök életű lehetne. Természetesen még
így is mondhatjuk, hogy félig-meddig sikerrel járt-jártak, eltekintve
attól a ténytől hogy a Vámpírok sejtjei csak a vér által tudnak
megújulni, és így tudnak életben maradni olyan sokáig. Róluk bővebben is
lehetne írni, amit majd meg is teszek, de ez az írás most a kezdetekről
szól, és Ők csak később kerültek be a képbe. De hogy némi reménnyel is
szolgálhassak, hiszen remény az mindig van, természetesen nem csak rossz fajok léteznek, hiszen egyes fajok próbálnak minket a jó útra vezetni, és megtanítani arra, hogyan hívjuk elő
és használjuk a bennünk lévő erőt. Ezt nevezzük spirituális erőnek.
Viszont ez addig nem fog működni, míg a többség nem akarja. A jók a
rosszak egyeduralmának-persze jó és rossz olykor csak nézőpont kérdése-
akarnak véget vetni. Viszont ha több a negatív összefogás, akkor a másik
oldal semmire sem megy, vagy csak igen nehezen, hosszabb idő múlva. Ez
egy háború, amiben, akárcsak nálunk, szövetségeseket kell találni a
győzelemhez.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése