Tudom
már nagyon régen írtam bármit is, ennek persze megvan az oka.
Az
életem valahogy fenekestül felfordult az elmúlt hónapokban, és
néhány igen nehéz döntést is megkellett hoznom. Ilyenkor jó
lenne a jövőbe látni, hogy melyik döntésnek mi lesz a
következménye és milyen eseményeket hoz magával. Sajnos azonban
a jövőbe látás képességével nem rendelkezem, bár való igaz,
olykor az álmaim azt hiszem előre jeleznek bizonyos eseményeket.
Persze akkor még nem tudom, csak utólag.
Na de
kicsit elkalandoztam és nem is akarok annyira a saját dolgaimról
írni, inkább csak általánosságban. Majd idővel esetleg az előbb
említett dologról is, de még nem.
Na
szóval Döntés. Mi emberek viszonylag szerencsésnek mondhatjuk
magunkat hiszen rettentően összetettek vagyunk. Van döntési
képességünk, mérlegelünk is jó esetben, bár valamennyira az
ösztön is ott van bennünk. Tudunk dönteni - pro és kontra, sőt
igen nehéz döntések előtt még listát is készítünk mi szól
ellene és mi mellette. Persze ez sem olyan egyszerű, mint
amilyennek gondoljuk, hiszen vannak az ész érvek és félelmek is,
mellette pedig az érzelmi oldal is. Kérdés melyik mennyit nyom a
latba. Azt hiszem ez ember és egyén függő. Továbbá ott vannak a
megérzések.
Én
sokat változtam az elmúlt évek alatt, és az életemben a
megérzésekre is elkezdtem hallgatni. Régen ugye csak éltem bele a
nagyvilágba, persze sokszor most is így van, de ez inkább sodródás
az árral, és lássuk mi lesz belőle, mert semmi sem történik ok
nélkül. De tény, hogy mindig belekeveredek valami, amikor már
éppen leülepednének a dolgok. Ami egyrészt jó ám, másrészt
eléggé ijesztő is tud lenni. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy
ismét felkavaródott az álló víz, csak kicsit más
perspektívából. Ha nem úgy döntök ahogyan kb. egy éve, akkor
nincs a jelenlegi helyzet, amit akkor még nem láttam előre, de
valami már akkor volt a levegőbe. Hirtelen pár hónap elteltével
felgyorsultak az események és mintha teljesen kifordultam volna
önmagaból olyanokat tettem, amiket azelőtt álmomban sem képzeltem
volna, hogy én valaha is olyan helyzetbe kerülök amibe. Iszonyú
sok mindennek kellett úgy történnie, ahogyan történt, ahhoz,
hogy a mostani helyzet kialakuljon.
Még
most sem ocsúdtam fel teljesen, mert kb. három hónap leforgása
alatt az életem egy méhkashoz vált hasonlatossá. Most megint
kicsit úszok az árral és kíváncsian várom mit sodor magával.
Döntés,
döntés... mindig döntéseket hozunk. Vagy így vagy úgy. Vannak
jelentéktelen, vagy annak tűnő döntések. Átmenjünk-e a
túloldalra vagy sem, jobbra vagy balra forduljunk, milyen ruhát
vegyünk fel aznap stb... És vannak olyan döntések, amik akár az
egész életünket változtathatják meg gyökerestül. Jelenleg
gőzöm sincs miért alakul úgy az életem ahogy-persze a döntéseim
által-de akkor is. Azért remélem, idővel majd kiderül.
Azért
azt tanácsolnám mindenkinek, ha megengeditek, hogy soha ne hozzatok
elhamarkodott nagy döntéseket, mert minden döntésünk kihat arra
amilyenek leszünk, illetve ahogyan az életünk alakul majd.
Ó és,
nem tűnök el, ezt megígérem.
Végül
egy idézet:,,Mindig
van ok és okozat. Leginkább a
döntéseink
befolyásolják a jövőnket."