Javított formában itt is olvasható.

Egy könyvecském elérhetősége blog formájában.

2018. február 19., hétfő

Dan Brown: Eredet könyv







Lássuk hát az író legújabb művét.
Igazából nincsen gond a könyvével szerintem, bár tény, hogy ahogyan olvasgattam a véleményeket róla, meglehetősen megosztja az olvasókat. Van aki csalódásként élte meg a könyvet és a történetet, másoknak pedig kimondottan tetszett. De hát nem lehet mindenkinek tetsző művet alkotni ugyebár. És nem is kell.
  Nekem még mindig az Infernó viszi a prímet. Ez a könyve sem volt rossz, sőt kellemes meglepetésként ért, hogy kicsiny hazánkat is belevette a műbe. Nekem mániám az olyan könyvek olvasása, aminek mondani valója is van, és amiben olyan elemeket találok, amelyek után lehet is keresgélni. Ebben ez megvan. Bár az is igaz, hogy túl nagy végletekig nem megy el, ha a címben rejlő lehetőségeket nézzük. Ám nem is várhatja senki sem komolyan, hogy valóban választ képes adni a honnan jövünk, hová tartunk kérdésre. Hiszen azt mi aligha tudhatjuk. Maximum sejthetjük. Ingázik egy Isten vagy a spontán létrejövés között. Aztán mintha megkapnánk a választ és ezáltal a hirte építkezők leromboltatnának, majd tesz bele egy kis eszmei csavart és szintén ott vagyunk, ahol a part szakad- vagyis sehol, nincsen válasz.
Szerintem sokan mások is már tudták a könyv végkimenetelét, ahogyan én is hamar rájöttem, hiszen ez nem olyan nagy talány. Elég szétnézni a világban, ráadásul eléggé feszegeti a mesterséges intelligencia kérdését szinte végig.
  Több érdekes helyre, épületbe is betekintést nyerhetünk olvasás közben, illetve némileg kitér a Vatikánra is.
Nem lett a kedvenc olvasmányom az igaz, ám ez semmit sem von le az értékéből. Magával ragadó és fordulatos, érdekes olvasmány. Na meg elgondolkodtató is.
Egy jó író ismérve az, hogy teljes egészében beleveti magát a kutatásba, és ő ezt meg is tette. Ettől lesz hiteles és olvasmányos egy mű szerintem, hiszen ezáltal nem teljesen légből kapott a sztori.
Szándékosan nem elemeztem részletesebben, mert biztosan sokan még nem olvasták.

2018. február 1., csütörtök

Megtévesztésen alapuló Világ.



Most egy olyan írás következik, ami valószínűleg megosztó lesz, és sokan lesznek akik nem értenek egyet vele. Ez nem baj, sőt! Lehet hozzá szólni is teljesen nyugodtan. Több szem, többet lát alapon, vagy jelen esetben több elme, jobban átrágja alapon, hátha jutunk is valamire.
Az alábbiakban csak az én meglátásomat, tapasztalataimat tudom leírni.
De gondoltam, miért ne? Nyílvánítsunk szabadon véleményt ugyebár.

Tehát, az eddigi évek alatt-most vonatkoztassunk el a Valódi Vámpíroktól-sok magát vámpírnak kiadó emberkével volt "szerencsém" összefutni. Illetve egész Vámpír világot maguknak kitaláló embereknek, akik évek óta ebben a játékban tetszelegnek, és bár én magam nem értem miért is jó ez, de akkor lássuk az elméleteket és az emberi természetet.

Adva van egy lehetőség, ami a mai modern világban, nevén nevezve- Internet.
Sok-sok vámpír rajongó tini, fiatal, kamasz, mindegy. Szinte sírva könyörögnek, hogy had legyenek vámpírok, mert csak. Mert mondjuk szörnyen rossz az életük, stb,stb...
Ez egy roppant szuper lehetőség, az elmebajos, irányítás mániás embereknek. Hohó, akkor fogjuk a vámpír filmeket, vegyük azt alapul, vagy az internetet, és lássuk, kiket lehet irányítani, kik fölött lehet uralkodni szabadon, hiszen az Internet anonimitást is biztosít. Kivéve a valódiaknak ugye, mert ők bármikor belepillantanak bárki fiókjába, de ez most ugye nem lényeg az esetünkben.

Ezek a magukat Vámpír mesternek kiadó egyének, emberek, imádnak játszani. Valószínűleg az életükben egyáltalán nem sikeresek, de az ember imádja a hírnevet, és ha uralkodhat valaki felett. Sőt, lehet hogy ami egykor csupán játéknak indult, az idővel komolyra fordul, ha azt az oldalát szemlélem hogy mennyire könnyű a megfélemlítés általi tisztelet csapdájába esni és abban fürdeni önfeletten, hogy én vagyon a nagy valaki, aki a földbe döngöli a kis vinnyogó emberkéket, mert azt hiszik előttem semmi nem maradhat titok, vagyis kezemben az irányítás.

Ez egyébként szinte minden emberben ott van, jelen van, csak esetleg nem jön elő. Minden embernek több oldala van.

Isteni, bár nem valós mese köré szövik a kezdeményezők a történetet, harcokról, birodalomról, szerelemről, emberek meggyalázásáról, legyilkolásáról, felsőbbrendűnek titulált életükről. Aki kicsit is jártas az emberi lélek rejtelmeiben, annak nem nehéz befolyásolnia a másik embert. Illetve annak, aki szociopata mondjuk.

Jómagam soha nem tudtam megérteni ezeket az embereket. Egy darabig mondjuk eltudom képzelni ezt a játékot, tegyük fel, kell egy szakdogához, hogy hogyan reagálnak az emberek különféle helyzetekben. De ha már valaki(k) éveken keresztül ebben élnek, az már egy cseppet beteges, nem?
Vagy, ha nagyon bele akarnám látni a jót, akkor esetleg , de csak esetleg azért kezdték el, mert.... á, nem. Ennek nincsen mentsége!
Az is lehet hogy unatkoztak, és nem jutott eszükbe jobb időtöltés...?
Lehet, hogy az emberek többségével van baj, mert irányíthatóak, és könnyű őket megvezeti, ezt pedig sokan kihasználják.
Egyszer mondott nekem valaki egy nagyon jót: ,,A megfélemlítés általi tisztelet, nem egyenlő a szívből jövő tisztelettel!" Mennyire igaz.